A világ, amelyben ma élünk szinte embertelen sebességet diktál és elég a végtelen elvárásokra gondolnunk, akaratlanul is stresszesek leszünk. Mindig olyan sok a tennivaló és olyan kevés az idő. De vajon ki diktálja ezt a tempót? Ki állítja fel a sok követelményt?
Ki más, mint mi magunk, a társadalom és a vágy, hogy beilleszkedjünk! Amivel semmi gond nincs. Ahogyan azzal sincs, hogy tudjuk, mi magunk dönthetünk úgy, hogy lelassítunk, talán csak annyi időre, amíg megtalálunk magunknak egy új tempót, amely beállítja a nekünk tetsző egyensúlyt.
Bármely időszak kiváló arra, hogy elgondolkodjunk ezen és úgy indítsuk a napjainkat, hogy sikerüljön megtalálni ezt az egyensúlyt. Az utóbbi évtizedekben jelentősen felgyorsult a világ körülöttünk, állandóan rohanunk, versenyt futunk az idővel. Ami persze stresszt okoz, ingerültté tesz és azonnal kiugrunk az ágyból, amint meghalljuk az ébresztőóra csörgését. Vagy épp ellenkezőleg… lenyomjuk a szundit és utána amiatt stresszelünk, hogy nem úgy indult a napunk, ahogy elterveztük és máris oda az egész délelőtt!
Mit tehetünk másként, hogy új ritmust adjunk a napjainknak?
Egy új szokás beiktatása jó megoldás lehet. Adjunk magunknak 10 percet minden nap, amikor legyünk önmagunkkal szeretetben. Nagyszerű alkalom kínálkozik erre minden reggel!
Ahogy Tony Robbins mondja „Ha nincs tíz perced, nincs életed”. Ez erős húrokat pendített meg bennem és elgondolkodtatott:
„Ha nincsen MINDÖSSZE 10 percünk, amit a saját jóllétünkre szánunk, hogy újra feltöltsük erőforrásainkat, hogyan nyújthatjuk a legjobb formánkat nap közben azokon a területeken, amelyek igazán fontosak az életünkben (a családunk, a karrierünk, a céljaink terén)?”
Nem azt kérem, hogy kelj fel félórával korábban és meditálj (azok, akik képesek rá és csinálják, mindenképpen tartsák meg ezt a szokást, dicséretre méltónak és követendő példának tartom!), inkább azt javaslom, kezdd azzal a napot, hogy ADSZ MAGADNAK 10 percet, miután felébredsz. Mivel mindnyájan csodálatosan egyediek vagyunk, ráadásul mindig változunk, felkínálok néhány választási lehetőséget, amelyeket külön-külön, de felváltva is kipróbálhatsz. Én váltogatni szoktam őket attól függően, hogyan érzem magam az adott pillanatban, mit diktál a hangulatom. A legfontosabb az, hogy ragaszkodjunk ahhoz, hogy rávegyük magunkat arra a 10 percre.
Egy kis tudományos háttér, mielőtt belefognánk
Napjainkban nehéz teljesen kikapcsolni és megőrizni a zen hangulatot, amennyiben nem egy hegy tetején ülünk úgy, hogy senki sincsen körülöttünk és nem zavarnak külső hatások… De mi is volna abban a jó???
Mi történik valójában, amikor ragaszkodunk ehhez a 10 perces, új szokáshoz?
Elhozzuk magunknak a hegyet! 🙂
Szervezetünk paraszimpatikus idegrendszerének azon hatásait stimulálhatjuk, amik jótékonyan hatnak fizikai testünkre és közérzetünkre is. (A paraszimpatikus rendszer által szabályozott szervek: agy, agytörzs, gerincvelő, szem, nyálmirigyek, szív, tüdő, hasnyálmirigy, epehólyag, bél, húgyhólyag, nemi szervek.) A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy relaxáció vagy meditáció gyakorlása révén csökkenthető a szimpatikus idegrendszer aktivitása, miközben a paraszimpatikus idegrendszeré fokozódik; pl. szűkül a pupilla, lelassul a szívverés, a légzés elmélyül és több vér jut a véráramlásban. A paraszimpatikus rendszer akkor a legaktívabb, amikor a test pihen.
Meditáció, relaxáció hatására egyensúlyi helyzetbe kerülhetünk, kreatívabbak lehetünk és a testünk megszabadulhat a felgyülemlett stressztől. Amikor az elménk elcsendesedik és szétárad bennünk a béke megmásíthatatlan érzete, az agyalapi mirigy olyan vegyületeket termel, amiket a szervezetünk meditáció közben tud előállítani, vagy amikor olyasmit csinálunk, ami eljuttat ebbe a nyugalmi állapotba.
Amikor kialakítjuk ezt a reggeli szokást, arra neveljük magunkat, hogy a nap közben felmerülő minden helyzetet erről a békés helyről szemléljünk. Nem azt mondom, hogy nap közben nem lesznek kihívások vagy az emberek kedvesebben fognak bánni velünk; viszont képes leszel sokkal jobban indítani és végigcsinálni a napodat és idővel TE MAGAD fogsz másként reagálni a veled történtekre, amit te és körülötted mindenki más is észre fog venni.
Dönthetünk úgy, hogy így teszünk, ahelyett, hogy magunkba szívnánk és befogadnánk a világ sok nyűgét attól a perctől fogva, hogy kinyitjuk a szemünket és rögtön a telefonunkért nyúlunk, hogy megnézzük az e-maileket és a negatív híreket. Olyan stresszfaktorok ezek, amelyekről egyébként tudatosan nem érezzük úgy, hogy hatással lehetnek ránk abban a pillanatban. Csak annyit érzünk, hogy „bal lábbal keltünk”, olyan dolgok idegesítenek, amelyeket tegnap még észre sem vettünk, minden késik, mindenki az utunkba kerül. Már előre végigfuttattuk magunkban az előttünk álló nap forgatókönyvét a legstresszesebb változatban, mert az agyunk már stressz üzemmódba állt. Ismerősen hangzik?
Egy baráti figyelmeztetés…
Röviddel az után, hogy elkezdted ezeket a gyakorlatokat, könnyen megeshet veled, hogy túlárad benned az öröm, a jó hangulat és felpezsdülnek az energiáid. Az a veszély fenyegethet azonban, hogy nem akarod majd bekapcsolni a TV-t, vagy csak sportot és lélekemelő műsorokat nézel. Óvatosan haladj és élvezd ki a gyakorlatokat! Megjegyzés: Tudtad, hogy ahhoz, hogy egy gondolat megtapadjon és más, hasonló energiaszintű gondolatokat vonzzon, csak 17 másodpercig kell rákoncentrálnunk? Próbáld ki! Természetesen a legjobb, ha egy pozitív gondolattal teszed.
Írta: Ratiu Oana
Kéred a folytatást? Az új bejegyzéseket és a letölthető gyakorlatainkat mindig a feliratkozóinknak küldjük ki először!